Ehh, pont ehhez az elveszettös bejegyzéshez nem lesznek képek. bú. :( 

So God, give me the strength to do what you created me to doo. 

Memphis May Fire-Miles Away (ft. Kellin Quinn)

gyjíízusom, Jonsom most tör ki üdvrialgásban, mert úgy néz ki, szemtelenül beleszerettem minden általa hallgatott számba. :D Replay gombon van az összes SWS, All Time Low meg minden ilyen, ugye t'od? :D Muhahahaaa...legalább valami elvonja a figyelmem a suliról meg minden ilyenből. Azt mondtam, hogy az a múltkori szlovákom, ahogy számítottam, hármas lett? Hát, a tanár még azt sem engedte az osztálytársamnak, hogy beírassuk. Meg kell írnunk holnap. Öhh, hát az előzőre tanultam, a mostanira nem. Nyapp, mindegy, egy kis súgással össze lehet hozni egy kettest. :) (I mean, 4-est MO.) Most mit érdekeljen...úgyis itt a monitor, ez meg olyan dolog, amit szlovák környezetben kell megtanulni, nem az órán. Mármint ez az anyag, mert ezek ilyen szókapcsolatok, amik különböző eseteket vonzanak (ez a kifejezés a nyelvtanban...weird...??) , és igazából szörnyen sajnálom, hogy nem tudok olyan jól szlovákul, mint kiskoromban, de mit csináljak egy ilyen suliban...azért nem vagyok túl analfabéta sem. :D
Ömm, egyébként a hétvégém tűrhető volt, mivelhogy netböjtön vagyok ismét (felkészítő a monitor előtti idegfszkapásra), úgyhogy csak nektek írok, meg a filmezős oldalakat bújom...mindjárt arra is rátérünk, hogy mit néztem meg múltkor...Úristen. Na szóval szombaton Vivcsékkel voltam gyógyfürdőben, ami igencsak pihentető volt és az a pár hossz (250 m lehetett kb?) felettébb jót tett mind a szívdobogásomnak, mind az agyműködésemnek, if u know, what I mean. És volt egy kinti medence is, ami 38 fokos volt, el tudtam volna benne aludni, annyira jó, de amúgy furán éreztem magam, hogy a februári mínuszokban bikiniben mászkálok. :D A forró víz meg úgy párolgott, mintha kergetnék, úgyhogy olyan volt kb, mint a Vámpírnaplók, már csak egy holló kellett volna oda...főleg sötétben. 
 Hát, az már nem volt túl frankó, hogy még ma is tömény gyógyszagot árasztottam magamból, úgyhogy négyszer(!) meg kellett mosnom a hajam, mire kiment belőle. Az egészben a legjobb, hogy új pizsit is vettem elő miatta (azta, micsoda húzás...), ami a szeretett kockás pizsialsómból és az I ♥ Eddie feliratú házilag gyártott pólómból áll. :D Hah, csak enyhén dörömböl össze-vissza a szívem tőle. :P
A novellámat is lassan sikerül befejezni, kaptam egy römök lehetőséget, holnap lógok hetedik óráról, hazajövök írni. Hah, léteznek még értelmes emberek körülöttem...anya. :D Yapp, túltettem magam már rég az egész féliskolabezsongott hangulaton, úgyhogy én csak nyugodtan figyelem kívülről az eseményeket és megpróbálom anniyval elintézni, hogy körbenézek, és konstatálom, hogyi itt mindenki idióta.

Ééés most jöjjön a netböjtöm eddigi eredménye, azaz a vizujalizálós élvezetek felhozatala. Nöm, ne röhögjetek...de, bevallom, megnéztem a Warm Bodiest...és azt kell hogy mondjam, annak ellenére, hogy egy prostituált, igencsak jól szituált prostituált. Nicholas Hoult...valami fantasztikus, I swear. Amilyen monológokat a szájába adtak, és ahogy játszotta a zombit....megmondanád, hogy hol a jó asdfghjklben voltál eddig, kedvesem?! Szóval igen, a zombik halál szórakoztatóak és nem, nem csak szimplán, hanem khurváára  lazák voltak. Azazz... Don't be creepy, don't be creepy...vagy amikor a végző leszámolásnál R megkérdi: Will you help me? *zombimorgás* They say...fuck yeah! :D :D :D Úgyhogy mondanivaló és főszereplő ill. főszereplő legjobb barátai szempontjából kifogástalan, a szerelem női oldalával viszont korántsem vagyok annyira megelégedve...I mean, figyeltétek?! Ugyanaz, az elszántan a semmiért küzdő, erőltetetten szenvedő arc, mint Kristen Stewartnál...brrr...de a forgatókönyvírót itt is védem, mivelhogy a karakter elég szimpi. Egy posztapokaliptikus világ, csak a harcokról szól, ez meg felrúg minden szabályt, azt csesszük szét a megmaradt világunkat, hell yeah, módon vezeti R emberségét. Szimpatikus eszmék. Szóval yapp, a filmnek pedig meglepő módon van üzenete...mert ugye mindenki egy noaagy tvájlájt másolatra számított, és lehet is érezni, hogy a film félt  magától, hogy saját fenekében fennlévő lótoj lesz belőle, de NEM! Oh camaan, még túl szerény is volt! Ez nagyobb durranás is lehetett volna egy kis bizalommal.
Éénnyit a kedves kis zombifilmjeinkről, megyek, kuksolok egy klasszikus Tarantinot a Ponyvaregény személyében, lehúzok vagy kétszáz SWS számot, és megpróbálom túlélni a holnapot.
bizű, kölkök.