Éledünk, nyomjuk, pörgünk, hajrá!2012.07.30. 22:20, Estylle
Nam úgy döntöttem írkálok itt még valamit, mielőtt elmegyek Kovácspatakra. :D
Igeen, hála Tominak és Lilinek mehetek én is az élesztŐre. :) Nem, én sem három tábort terveztem és annyi programot, hogy mandulagyulladásba hajszoltam magam (ja, de hála Istennek megtanultam a leckét és élesztŐ előtt kivettem 4 szabadnapot. :P), de azt hiszem, teljesen megérte. :D Hiszem, hogyha nem lenne most nagyon szükségem egy kis "élesztőre", akkor nem tudtam volna bejelentkezni tábor előtt négy nappal. De ezért is látom, hogy Isten terve, hogy most oda el kell mennem és egy csak még szebbé fogja tenni a nyaram! :) Hát ugye Firesz Tini táborból a betegség miatt kellett hazajönnöm, az angol tábort bár hihetetlenül brutálisan élveztem és annyira át tudtam magam adni az esti dicsőítéseknek, hogy frenetikus, de mégis volt az az egy nap (a szülinapom, failed. xD) amikor minden nagyon furcsa volt. Mint egy rossz álom a tábor közepén. Bár nagyon jól esett, hogy éjfélkor felköszöntöttek és gondoltak rám, de aztán mindenki elkezdett rosszul lenni...Petra hazament, Katica, Angel. És nekem is eléggé megmondták este a tutit, egy olyan személy, akinek a véleményére és a szavaira eléggé adok és szeretem őt, de talán jobb, hogy leállított...Igen, ez így elég zagyvaságnak hangzik, de talán nem minden részlet publikus. Legalábbis az én részemről. De végül is egy nagy kő is leesett a szívemről, mintha felszállt volna a köd az egész táborról. :D És élveztem. Sírtam pár percet a lányokkal, és nagyon büszke voltam, mert az első olyan eset ez, amiért sírok, szóval azt hiszem, nem vagyok érzelmi szociopata többé. :D Már nem mintha az lettem volna, de sosem volt a zsánerem fiú miatt szomorkodni. Onnantól pedig teljesen mintha valami elzárta volna bennem azt a gondolatot, hogy "vonzódás" és teljesen átadta magát a "szeretlek, mint egy jó barátomat" érzésnek. Igaz, azon az éjszakán még sok mindenről gondolkodnom kellett, tudtam, hogy neki fájt, hogy fájdalmat kellett nekem okoznia. De örülök, hogy tőle hallottam, és a világért sem mondanék le róla, hogy még jobban megismerjem és még közelebbi barátok lehessünk, szóval még ha kicsit fáj is, van valaki, aki ilyenkor is tudja, mit kell adni nekem...:) Talán ezért is kell elmennem az élesztŐre! És ezért hihetetlenül hálás vagyok, mert azt szeretném, ha ezt az öt napot Neki és a baráti szeretetnek szentelhetném. Szóval jó lesz, már várom a holnaputánt. :D
Csók.
|