*nosztalgikus mosoly* Igen, valahogy így október végén rámtörtek a jó emlékek....mert ők már azt is megtehetik, hogy csak úgy ajtóstul rontanak a házba. :D

Egyszerűen imádom ezt az őszi szünetet! ♥ Nagyon jó itthon kipihenni magam a falu jótékony nyugalmában (igen, megint nagyon költői napom van.. B-) ) és csak nézni az egyre színesebb természetet magam körül, néha átadva magam az eufórikus melankóliának, beszívni a reggelenként erőtadó, frissítő deres levegőt, és napközben az utolsó melengető napsugarakban sütkérezni. (Hú, ez de nem az én stílusom, de hiába, a kedvenc évszakom még a szarkazmusomból is lefarag-sajnos, vagy nem sajnos :P)

Hopp, már október harmincegyedike van? xD Na nem baj, majd kialszom magam. Szóval, ami azt illeti, azzal akartam folytatni, hogy ma természetesen megtartottuk a harmadik Barátságnapot (*újabb nosztalgikus VIGYOR*) de persze azért kulisszatitkokat nem fecsegek csak úgy bele a nagyvilágba. x))

Igaz, hogy idén már tizedik éve, hogy a legjobb barátnők vagyunk, mégis, még csak harmadik éve tartunk Barátságnapot. Kedvenc ünnepünk, persze a Halloweennal együtt.^^ :)

Egyébként az az érdekes ebben az évszakban, hogy mindenkit úgy lelohaszt, és elálmosít. Nekem mondjuk ez sokszor jól is esik, de én valahogy energiát tudok meríteni még ebből a helyzetből is, és ha akarom, felvillanyozott hangulatot varázsolok az őszi melankóliába. Úgyhogy két fő jellemzőm, a határtalan optimizmus és szarkazmus (hát, persze mi tagadás, néhol megfűszerezve egy kis szemtelenséggel, álmodozóssággal, hiperaktívkodással) - amikből már néha túl sok a környezetemnek :D- most is dől belőlem ezerrel, úgyhogy azt hiszem, a kijelentés, miszerint mellettem senki sem unatkozik, most igenis igaz.

A valóságbeli naplómat visszaolvasva pedig egyenesen röhögök magamon, hogy röpke egy év alatt mennyit változott a stílusom...hiába, fölszedtem egy jó adag gunyorosságot. x)

Ahhm, aludni is kéne, nemde? Dede...xD (Hahaha, marha vicces tudok lenni. xP)

Ja, és jótanácsok is így a végére: tanulni se felejtsetek el, hiszen mindjárt itt a negyedév, és akkor...beszartok. xD (Milyen baromságokat írok így éjjel fél egykor. :P) Márminthogy attól engeded  ki magadból a végterméket, hogy a tanárok november elején szokás szerint észbe kapnak, hogy hé, témazárókat kéne íratni... -.- Na ezt utálom, szóval viccet félre téve, én is igyekszem azért mindenből tartani az egyes szintet. (Na jó, matekból a kettest.)

És hogy végre (tudom, éssel nem kezdünk mondatot...meg háttal se, de nem baj. :P) ne írkodjak össze mindenféle ostobaságot így hajnaltájban, csak azt tudom mondani, agyő, drága olvasók, vár az ágyikő. :)))