Sziasztok! :) Biztos vagyok benne,hogy voltatok már ti is úgy,amikor egyedül éreztétek magatokat...

Mint minden más eszement baromság,az is a tinédzser korral jár,hogy az embert néha kicsúfolják,kiközösítik,megutálják vagy éppen lenézik...hát,nincs mit tenni. Sajnálattal kell közölnöm,hogyha még nem is volt veled ilyen,biztos,hogy lesz.

Ezen mindenkinek túl kell esnie,és sajnos ez nem esik jól. :( De,ami nem öl meg,az megerősít. A fiatal szívek olyanok,akárcsak a koboldmunka,mindent magukba szívnak,ami erősíti őket,így néha még a rosszat is,meg kell hogy mondjam,saját tapasztalat...

Mindenesetre a helyzet korántsem vészes,pár hónap,és elmúlik. Végtelenül hálás vagyok azért,hogy az én lúzerségi esetem éppen a nyári szünet előtt történhetett,így nem kell az iskolában hallgatnom a piszkálódásokat,hanem szépen a nyári szünetben mindent elfelejthetünk. Hiába tagadni,minden osztályban és suliban megvannak a szociális ranglétrán elhelyezett személyek. A létrán le és föl általában hirtelenjében jött,világmegváltó tettekkel lépdelhetünk.

Ugye mind tudjuk már,velem mi esett meg. Amit lehetett,én megtettem,a többi már az idő dolga,már pedig a türelem,rózsát terem. :D Én senkinek sem fogok benyalni,tudom,hogy elég sokszor kiveséznek a hátam mögött,de ennek így kell lennie. A bűnért bűnhódni kell,amiért én elég keservesen meg is lakoltam,de azt azthiszem jobb,ha nem itt,az interneten osztom meg veletek. A lényeg,az igaz megbánás. :) Az "utórengéseket" igyekszem alázatos büszkeséggel viselni,úgy,hogy a kellőnél jobban ne is alázkodjak meg,hogy abból ne benyalás legyen,de azért vaalhogyan ki is mutassam,hogy bánom az egészet.

Újra csak azt tudom mondani,ez van,ha már megtörtént nem tudjuk visszafordítani. Nem mindig a beletörődés a megoldás,sőt...de józan ésszel kell átlátni a helyzetet,így most úgy érzem,Krisztussal az oldalamon jól egyensúlyozok eme éles pengén,csak azt kívánom,bár érnénk már szilárd talajra. De remélem,ha ez megtörténik,az én Uram akkor sem engedi el jó szolgája kezét. :)

Igaz barátaim szerencsére most sem hagytak magamra,beléjük és az Úrba mindig kapazkodhatom,akármi történjék,feltétlen bizalmamat élvezik.

A bizalom olyan,mint egy ikerszablya,ha egyik szablyádat,vaygis egy kis bizalmat adsz oda a másik embernek,az nem hazsnálható,mert kell hozzá ikerpárja is,hogy használni tudja. Viszont ha mindkettő szablyát odaadot,vagyis teljesen megbízol egy emberben,akkor már fogja tudni használni a szablyáidat. Vagy két szablyát adsz oda egy embernek,vagy egyet se.

Így hát most nem vágyom szerelemre,inkábbb dobom el azt,mint hogy csorba érje bármely igaz barátságomat,csak egyet kérek az én Uramtól,hogy ne hagyjon el,és a barátaim se. Tartsanak meg,amikor látják,hogy megbotlom,csak legyenek velem. De azt is kérem a Jó Istentől,hogy mindezt valahogy meg is tudjam hálálni nekik. :)

Csak ennyit szerettem volna már mondani,egyébként minden oké,ma tanultam és kint is voltam kicsit barnulni.. :D

Remélem ti is jól vagytok,élvezzétek a napsütést,töltődjetek fel energiával,csókollak benneteket. :)

Ui.:Tudom,hogy elég idegesítő,amikor ilyen hasonlatokban beszélek. xD