Ez a beszéd, gyerekek, holnap megcsináljuk a monitort!...Vagy nem. Úgy értem....elmezavarom van. Elég izgalmasan teltek az elmúlt napok, de most még, hogy holnap írjuk ezt a felháborítóan korrupt ésés még sorolhatnám a jelzőket, amiket úgyse fogtok érteni, szóval a monitort. Remélem édesanyád jó egészségnek örvend, mert csak úgy cikáznak a testemben az adrenalinvillámkák. Ahj na, ez a baj..akár szomorú vagyok, akár dühös, akár izgulok, a testem mindent valahogy átalakít adrenalinhullámokra, és ilyenkor könnyen elvesztem a fejem. Például csak úgy random módon elkezdek értelmetlen dolgokat üvölteni, és már attól képes vagyok túlmenni a józan kritika határain, ha egy hajszál túl hangosan pottyan le a közelemben. Nem is tudom, miért nem voltam még neurológusnál...mindegy. Azon vagyok, hogy könnyítsek a kiéleződött idegrendszeremen.

Szóóval, a hétfő egyébként elég laza volt, gyakorolgattunk meg minden, de mondjuk magyaron kényelmesen elfeküdve a széken (a padtársam megint matek versenyen volt...:P) olvastam, és ez az értelmes tevékenység felettébb egyensúlyba hozott. :D Juciéknál gyorsan megírtuk a matekot (hát igen, monitor előtt nem könnyű elhagyni a kötelességtudat / stréberség (kinek hogy esik jobban) reakcióit...), aztán elmentünk egyet könyvesezni és nyávogtam párat azon, hogy még mindig nincs zsém az Így szerettek őkre, pedig mennyiiiiiiiiiiire jóó. (Úú, Radnóti és Fanni. :) ♥ ) Illetve megvan rá a keret, de mivel tegnap eléggé összejött a balhé itthon, nem akartam még jobban tetézni azzal, hogy már megint könyvet veszek. :P Yap. Úgyhogy ma duplán feldúlva indultam suliba, amiért eléggé az idegtől remegve aludtam el, ráadásul minden tanár ráállt a mitképzelmagadrólmonitorelőttinapon?! témára, mi pedig csak...bitch please, fááradtak vagyunk, csak azért vagyunk barmok...Igen, az egész valahogy úgy nézett ki, hogy magyaron Gézával tíz perc alatt kivégeztük a mondatelemzést, az agyam bezzeg nem tudott kikapcsolni, úgyhogy az óra utolsó negyedében már majd leestem a székről a világmegváltó gondolataimmal együtt, aztán úgy döntöttem, pihizek kicsit, hát bealudtam. xD (Igen, ilyenkor mindig arra gondolok, hogy az angol tanáromtól már legalább harminc bejegyzést kaptam volt a mérthetetlen pimaszságom miatt! :D Habár...tudja, hogy kell neki értelmes diák angolra, szóval mégse, valszeg csak görcsösen szuggerált volna miközben visszaalszok...) Gézáz egyébként eléggé megviselte, hogy csak úgy otthagytam az óra közepén, de elröhögte magát, amikor felébredtem..."á, de megnyomtam a szemem..." Yap, egyik legjobb padtárs, elvagyunk és még a matekot is értem. Kölcsönösen kedvező együttélés. :D Ha már itt tartunk...matekon Géza egyszercsak felkapta a Szent Johannám, és azzal a felkiáltással, hogy végre megtudja, ki az a Cortez, akit minden lány imád, beletemetkezett a könyvembe. Egész nap olvasta. ( :) ) Minden órán öt perc alatt összedobta a feladatot (ami ugye matek volt mindig. xD), elmagyarázta nekem, aztán már olvasott is. Időnként fel-fel nevetett, én meg beleolvastam a részbe, ahol tart és mosolyogtunk rajta. Imádja. :D Én meg majd' meghaltam, olyan édes volt, ahogy a Szent Johanna Gimit (igen, tényleg...) olvassa. :D :D Persze megígértette velem, hogy csütörtökre hozzam el...:) Nem zavartatta magát, igaz a többi srácot kicsit letaglózta, de hát...xDD

Én meg hazajöttem, igyekszem nem pánikolni, lekötni a figyelmem, ha tanulok is, kizárólag a betűket vizslatni. Igazából gőzöm sincs, miért izgulok ennyire, mikor már úgyis felvettek Pápára. xD Tééényleg, hát el is felejtettem megemlíteni, vasárnap tették föl a netre.<3 :)
Hétvégén megyek Fireszhez meg all things, úgyhogy remélem, jó lesz, sok emberrel szeretnék most találkozni...
És ha nem élném túl a holnapot, szerettelek titeket.♥