Szervusztok! Ugye,már ti is annyira várjátok a jól megérdemelt,két hónapnyi kikapcsolódást,mint én? :D Ennek örömére hamarosan új design is kerül az oldalra...na de most csacsogok nektek egy kicsit...

Elször is szeretném bejelenteni,hogy immár több,mint FÉL ÉVES (!!!) az oldal,és eddig közel 710 látogatót vonzott magához. :D Nagyon köszönöm minden rendszeres látogatónak,és minden emberkének aki véleményezte az oldalt és segítette fejleszteni. Csak így tovább gyerekek,szeretem,ha velem vagytok! KÖSZÖNÖM. :))

Hát akkor így,hogy ezt is megbeszéltük,hozzá is látok,hogy elmondjam nektek a közelmúlt eseményeit...

Annak ellenére,hogy kissé megromlott a kapcsolatom valamelyik osztálytársaimmal még mindig jóban vagyunk,de én már sok mindent beterveztem a nyári szünetre,így nem fogom bánni azért ezt a két hónap távollétet tőlük. :) Szombaton nagyon király volt az AFSZ,nem is gondoltam volna,hogy ilyen kellemes a Holt Vágban fürödni. :D A fél kilences busszal mentünk be Dobival,de ő megvárta a többieket a buszmegállóban,én pedig már mentem Ádi anyukájáéknak segíteni a gulyást csinálni. Dobi gitárját átcipeltem a fél városon keresztül egész a Holt Vághoz,na a lőtér előtt meg is nézett egy bácsika,hogy mit csinálok itt gitárral a kezemben. :Đ Adéllal meghámoztuk a krumplikat,mire befutott Ádám is. Hát,mit nem mondjak,érdekes látványt nyújtott,ahogy mellettünk szenvedett a krumplipucolással. xD Miközben Ati és Ati apuja ellenőrzése alatt főtt a gulyás,megjött a Róbert atya és az anyum is. Meghallgattuk az igerészt is,Emesétől,meg énekeltünk,Ádi mutatott egy számomra új éneket (a bejegyzés végére kiteszem) . Elkezdtük beszélni a hallottakról,de szegény atya tisztára elterelte a teológia komolyabb vizeire a dolgot...hát igen,tiszta érdekes,hogy Jézusnak testvérei vagy unokatestvérei voltak,de mondjuk nemhiszem,hogy pl. Julit ez érdekelte volna. Közben a szomszédos padoknál sütögetők adtak nekünk jó sok spekacskit,és csupán azért,mert Ati apuja adott nekik kölcsön valamit. :D Az igerész után megettük a gulyást is,amibe kicsit sok krumplit pucultunk,de azért nagyooon finom volt. "Pihenés" képpen csobbantunk egyet a Vágba,hülyéskedtünk,dobáltuk egymást a vízbe,Ádi meg James szinkronúszást találtak ki,meg ilyenek...egyszer csak vesszük észre,hogy valamilyen kocsi közelít a víz felé,gondoltam,mit lesz itt,csónakázás? Hát nem az volt,hanem kb. 2 50 literes hordónyi halat telepítettek a Vágba. :J Mi is segítettünk dobálni nekik a halakat a vízbe. :P A halinvázió után valahogy,legalábbis nekem,kicsit elment a kedvem a fürdéstől,úgyhogy nyomtunk egy 2x 8 perces méta-meccset. Eddigre már 4 óra lett,úgyhogy összeszedelőzködtünk,és ki-ki elment,amerra akart. Én Ádival mentem,a bólyákat meg valami felettébb nehéz cuccot cipeltünk a táskájában. Felmentünk hozzájuk is,tiszta aranyos szobája van,ott van még a régi robotbábuja is,amit úgy saccolom,hogy utoljára kb. 10 évvel ezelőtt vehetett elő. :D Ádám gyorsan kicsípte magát,és becsöngettünk a Dettiékhez,majd hárman elmentünk sétálni. Jó sok dologról beszélgettünk,de ezt most nem is ecsetelném. A nap végére még a cipő is kikezdte a lábam bőrét,alig bírtam,hazavánszorogni,de megérte. :D

A vasárnap már csak a szokásos tanulással telt csak...a mai nap,pedig elég érdekes volt. :K De nem is beszélek róla,jó sok félreértésen veszekedtünk egy kicsit,de ez már megszokott. Így év végén már valahogy nincs is kedvem annyit hülyéskedni,bármennyire is furcsán hangzik,a tanulásban és a kutakodásban találtam meg a vigaszt. Ma el is hívott Vivi fürödni,de sajna nem mehettem. :(( Majd konferencia után,akkor már nem tanulunk,már semmi sem fog számítani. :D

Egyelőre úgy vagyok vele,hogy az év végi ingerültségben igyekszem minél jobban megnyugodni,amit általában a Biblia olvasása,és egy-két óra vagy egy pár szóváltás az igaz barátaimmal ad meg. :) (Hát itt már a rendszeres blog-olvasóimnak nem kell elmondanom,hogy kikre gondolok)

Igyekszem minél kevesebb konfliktust és vitát teretemteni,de ez nem mindig megy,pedig a veszekedés után nagyon rosszul érzem magam,akár nekem van igazam,akár nem. Ezt a pár hetet még kibíromés remélem,hogy a nyári szünetben kitisztul a fejem.

Épp azon gondolkodtam,hogy mi lenne velem a hitem nélkül...hát én szerintem már belepusztultam volna,ha nem tudnám,hogy Jézus mindig velem van. Tudom,hogy nem olyan érzelgős típusnak ismertetek meg,de én nagyon tudok sírni,ha valami bűnt követek el,vagy megbántok valakit. Miután volt az az fb-s dolog,én rengeteget sírtam és teljes szívemből,az egész lelkemből megbántam ezt,mert nem akartam vele ilyen helyzetet teremteni. Még most is szörnyen érzem magam miatta,de amíg érzem a vállamon Jézus kezét,nincs okom félni. Tudom,hogy fel fog oldozni ez alól is,és minden erőmmel arra törekszem,hogy többé ilyen gondolatok még csak meg se forduljanak a fejemben.

Csak imádkozom,hogy az Isten lágyítsa meg az osztálytársaim szívét is,hogy ne árnyékolja be ez a közösséget.

Úgy érzem,ez a két hónap mindenre gyógyír lesz,csak a Jó Isten segítsen benne.

Tudom,hogy amit most írtam,akár a gyengeség jeleként is el lehetne könyvelni,ó,de nem az,dehogy is. Csak megbánás,teljes szívből,mert ez így a helyes.

Hát,ezek a gondolatok jártak most a fejemben,de remélem,hogy csak olyan osztálytársaim fogják elolvasni,akik megértik a lényegét. :)

Bírjátok ki,már csak három hét a nyári szünetig!! :D

Ezer csókkal búcsúzom.