Sziasztok! Nem kezdődött valami jól ez a hetem,habár nem a rossz jegyek vagy valami ilyesmi miatt.

Csak öt percem van írni,szóval darálom.

Asszem bekavartak itt nekem a hormonok,mert ma olyan voltam,mint a mosott szar. Mindenkinek beszólogattam,nyűgös voltam,és estére úgy elfáradtam... :S

Ilyenkor az ad erőt,hogyha arra gondolok,nekem nem szabad siránkoznom,hiszen mit mondjon az,aki teljes szegénységben ennivaló nélkül él egy putriban?

De mi tagadás,ma akkor is nagyon szarul éreztem magam,habár azt is érzem,hogy egy jó nagy adag alvással holnapra kipihenem mindezt,mert Jézus segít nekem. :) Ma nagyon sok minden dolgot elvégeztem,amit kellett,így épp csak a kedvteléseimre nem jutott idő. :SS

Fogadok,hogy szombatra megint minden kibukna belőlem,és sírnék,így hát úgy döntöttem,hogy inkább most nem megyek zenesuliba,hogy otthon pihenjek.

És hogy mitől félek? Attól,hogy amikor ilyen fáradt vagyok,túl könnyen sebezhető vagyok,de nem csak a Sátán számára,hanem ilyen energia elszívó emberek számára is. Szerencsére tudom,hogy Isten erőt fog nekem,adni,de még mekkorát! :D Nemsokára feltöltődöm energiával,ebben pedig a szombati AFSZ is segíteni fog a legjobb barátaimmal (Vivin kívül)

De tudjátok mi hiányzik? Az,hogy egy jót beszéljünk személyesen Ádámmal,mert már rég avn egy problémája,amin szeretnék egy kicsit lendíteni,és nekem is lenne mit beszélnem vele. El nem tudja képzelni,hogy nekem mennyit jelent az ő barátsága. Ki merem jelenteni,hogy az egyetlen ember,akivel mident meg tudok beszélni. És ez most nekem úgy hiányzik,hogy belesajog a szívem. :(

De addig is Jézus ad erőt mindenhez,és remélem,hogy minél hamarabb találkozhatunk Ádámmal. :)

Na megyek,feltöltődö energiával. :D

Jóéjt.